Park

Damon & Kath

Elena nem sokára elfog menni fősulira, én pedig itt maradok Jeremyvel, és Katherinevel aki most egy kényes p*csa. Amióta ember nagyon idegesítő kis szuka, de muszáj elviselni. Nem fogom megölni, inkább szenvedjen az emberi élettel, majd később megölöm, ha nagyon fel fog idegesíteni. Jeremyvel is lesz nagyon sok probléma, gondolom az első nap már verekedni fog és hívni fognak, hogy be kell menni az iskolába, és akkor meg kell igéznem az igazgatót, hogy ne csapják ki. De reméljük, hogy nem lesz igazam. Fekszek az ágyon és ezen gondolkozok. Nem bírok fekve maradni. Felpattanok az ágyból, majd a ruhásszekrényemhez suhanok ahonnan kiveszek egy farmert, és egy fekete izompólót. Felkapom magamra a ruhadarabokat, majd lesuhanok az előszobába, onnan kilépek az ajtón. Mélyen beszívom a friss levegő illatát, majd elindulok a park felé. Szépen lassan sétálok, egy 20 perc séta után, már a park füvén lépkedek. Tényleg hol lehet most Katherine? Biztos vagyok benne, hogy itt a városba, de hol. Nem láttam vagy három napja. Nem baj legalább nyugalom van addig. Egy lökés zökkentett ki a gondolkozásból, és ki lökött meg? Hát persze, hogy Katherine.
-Neked is szia, Katherine.. Mondom, majd körbenézek. Nem lát minket senki. A lány elé suhanok.
-Mizujs?

Katherine & Damon

✗ Szószám: 200 ✗ Egyéb: • embernek lenni szívás •

Damonéknél lakom már amióta ember vagyok, s már kezdem úgy érezni mintha ő lenne a bébiszitterem. Egyszerűen nehéz egy levegőt vennem vele, mert legtöbbször talál valamit amivel tud csesztetni engem, bár megértem hisz' sokat játszadoztam vele. Észrevett engem és már kíváncsi is vagyok, hogy mi lesz majd a következő beszólása, de majd ha beszól hát majd én is be fogok neki. Legszívesebben eltűnnék Mystic Fallsból, de nem tehetem, mert vissza akarom szerezni Stefant és bebizonyítani neki, hogy igenis szeretem őt és mindig is szerettem. Sok mindent rúléltem, de ha most ebben az időszakban nem lesz vekem, abba talán majd belehalok. Legalább a pokolra jutásom előtt legyen egy szép pillanat az életemben. - Nyugi, direkt nem köszöntem neked Damon! - A szokásos Katherine mosoly kerekedik az arcomra, majd folytatom a mondanivalómat. - Hogy mzujs? Szerintem azt te is pontosan tudod! Ember vagyok, hála a kis ribancodnak, egy kis nyomorék lettem miatta! Tudod milyen szar érzés ennyi év után újra embernek lenni? Minek kell folyton csesztetnie Elenának engem, talán nem foglalkozol eleget vele az ágyban? - Újra ideges leszek, és akárhányszor csak eszembe jut, hogy mit tett velem Elena Gilbert a vérnyomásom 1000-re megy fel, s semmit nem tudok tenni ellene.  

Damon & Kath

Teljesen kikészít, hogy Katherine nálunk lakik, egy rossz nyávogós ribanc lett amióta ember. Legszívesebben kitépném a nyelőcsövét, de akkor Stefan ki is nyírna. Így is eléggé haragszik ránk, inkább rám. Elena érezte, hogy baj van, de nem mondta el, mert azt hitte rosszul fog esni, hogy az ex-barátjáról álmodik. Normális esetben szarul esett volna, de most nem. Most az lett volna a fontos, hogy megkeressük Stefant és mi szabadítsuk, ki de ahelyett Silas ex-neje, Tessa volt az, aki kiengedte. De persze aztán pedig kitörölte az emlékeit, de utána újra visszaadta neki szóval most depressziós is amellett, hogy haragszik ránk. Remélem nem fog hülyeséget csinálni és olyan emberhez menni segítségért, aki eléggé rossz hatással van rá, példa itt Klaus Mikaelson. Elmosolyodok Kath megjegyzésén, hogy direkt nem köszönt nekem, de amikor Elenat kezdi sértegetni, lefagy a mosoly az arcomról. Háta mögé suhanok, majd elkapom a csuklóját.
- Ha még egyszer Elenat sértegetni mered, eltöröm az egyik csuklódat majd a másikat is, aztán pedig a lábaid fognak következni. Aztán pedig kitépem a szíved!